MARGHITA

Margitta megyei jogú város, Románia nyugati részén helyezkedik el, Bihar megye északi részén, a romániai Nyugat-Alföld szélén, a Berettyó folyó jobb partján, közel a Bisztra völgyéhez. Margitta déli részén található a 191-es megyei főút amelyik Nagyváraddal köti össze a települést, északi irányban pedig Tasnád, Nagykároly és Szatmárnémeti közelíthető meg. A város Székelyhíd és Szilágysomlyó között található a 19B országút mentén. Margitta municípium 30 km távolságra helyezkedik el a Román- Magyar államhatártól. A közeli határátlépők: Bors, Székelyhíd és Érmihályfalva. Iratokban először 1216-ban említik meg Margittát. Közigazgatás szempontjából Margittához tartozik két falu: Magyarkéc és Genyéte, amelyek összterülete 8373 ha-t képez. Genyéte 1332-ben jelenik meg mint település a régi írások alapján, miközben Magyarkécet 1397- óta tartják nyilván településként. A második világháború után, Margitta szigorú gazdasági fejlődést tudhat magának. Egy agrár-ipari közösséggé válik e település műhelyekkel, bútor-, cipő-, textília- és szerszámgép-gyárakkal. 1967-ben Margittát várossá nyilvánítják, ami a továbbiakban jelentős fejlődést eredményez e közigazgatási központnak. Az 1989-es forradalom a kommunista rendszer bukását jelenti Romániában és ezáltal Margittának is egy új jövőt biztosít. Megkezdődött a privatizációs folyamat, a földek visszakerültek az eredeti tulajdonosokhoz és megalakultak az első magánvállalkozások. Sokan magánvállalatot alapítottak. Megjelennek a demokratikus politikai pártok amelyeket a kommunista rendszer betiltott több mint ötven éven át. 2003. december 23-án Margitta megyei jogú várossá lett nyilvánítva a Román Parlament jóváhagyásával.

ALESD

Élesd város bihar megye keleti részén találhat, a D.N. 1-es számú nemzeti út (E 60-as) mentén, 38 km-re Nagyváradtól és 112 km-re Kolozsvártól. Élesd a Sebes-Körös völgyében található Nagybáród-Rév szorosban helyezkedik el, tengerszint feletti magassága átlagosan 247 méter, délen a Király-erdő, északon pedig a Réz-hegység határolja. A jelenben négy település tartozik a város közigazgatásához: Élesd, Sólyomkőpestes, Tinód és Feketeerdő. A város területe 71.95 km2. A 2011-es népszámlálás adatai szerint Élesd népessége 10.066 lakos. A lakosok nagy része román nemzetiségű (60.94%). A fő kisebbségek magyar (15.49%), roma (12.05%), valamint szlovák (6.19%) nemzetiségűek. Élesd település 1968-ban lett várossá nyilvánítva. A város testvértelepülései Kaba (Magyarország), Băcioi (Moldávia), valamint Ólubló – Stará Ľubovňa (Szlovákia). A környék jellegzetes tevékenységei: fakitermelés és –feldolgozás, építőanyag (murva és építkezési kőzet) kitermelése és értékesítése, cipőgyártás, valamint mezőgazdaság. Turisztikai látványosságok: Sólyomkővár, Piatra Jurcoaiei barlang, termálvizes strand, Batthyány kastély (jelenleg az élesdi kórház működik benne), a sólyomkőpestesi fatemplom, a tinódi kőtemplom, a Zichy vadászkastély (Magaslaki kastély – jelenleg kolostorként működik), az ott található fatemplom. Élesd polgármesteri hivatala a város központjában helyezkedik el, a Bobâlna (Bábolna) utca 3. szám alatt, amely 82 alkalmazottal dolgozik. A Helyi Tanács 17 képviselőből áll. Alárendelt intézményi: Városi Kórház, Constantin Şerban Elméleti Líceum, Alexandru Roman Technikai Kollégium, valamint a Salubri S.A. köztisztasági vállalat.

SINTEU

Șinteu (szlovákul Nová Huta) egy Bihar megyei község, amely Huta Voivozi, Socet, Șinteu (önkormányzati székhely) és Valea Târnei falvakból áll. Şinteu Bihar megye keleti részén fekszik, a Șes (Réz) Hegység csúcsán (750 m magasságban), a DN1H főút mentén található (a DN1H főút összeköti Élesdet Szilágysomlyóval), a területe 40 négyzetkilométer. A község területén számos víz folyás van, amelyek környékbeli forrásokból erednek. Ezekközül a legnagyobb a Bistra folyó. A legjelentősebb természeti adottságok közül kiemelkednek az erdősségek: Şinteu község több mint 1.000 ha erdősitett legelővel rendelkezik. A 2011-es népszámlálási adatok alapján a községnek 1.021 lakosa van. A többségük szlovák nemzetiségű (96,38%), a román lakosság csak kissebbségként van jelen (1,08%). A település szerkezetre a szétszort háztartások jellemzőek, vagyis a házak jelentős távolságra találhatók. A község a Șes (Réz) Hegység Natura 2000 védett területen található. A közösség főbb eseményei: a Római Katolikus Cyril és Methód szentek egyház napja (július) és a Burgonyafesztivál (október). Șinteu község több európai településsel testvérvárosi kapcsolatban áll, mint pédául a Svájci Appenzell, illetve a Szlovákiái Terchova, Lucky, Igram és Kralova pri Senci. Șinteu Polgármesteri Hivatala a község központjában található, a Fő utca 2 sz. allat.

SZARVAS

Szarvas város Békés megyében, a Körös-szögben helyezkedik el. 16 000 lakossal bír, de sok környékbeli kisebb település, falu vonzáskörzete is egyben. Közigazgatási központ. Fontos turisztikai állomás, rengeteg látnivalóval. Főbb megélhetési forrás a turisztikán kívül a mezőgazdaság, húsipar, textilipar, feldolgozóipar. A nevezett projektben 72 500 eurós összköltségvetéssel vesz részt önkormányzatunk, melyből a város részéről 2 szakmai workshop és 1 tanácsülés kerül megrendezésre.A konferenciákon kívüli főbb tevékenységek még egy tanulmány készítése a közigazgatás átláthatóságáról,időskorúak digitális oktatásának megszervezése, román és szlovák nyelvű honlap létrehozása és a képviselő-testületi ülések helyszínéül szolgáló tanácsterem teljes audio-technikai berendezésének cseréje.

BERETTYÓÚJFALU

A projekt során a Berettyóújfalu Város önkormány-zatára eső 72.500 eurós összköltségből (a projekt kötelező szakmai-tartalmi elemein túl) megvalósulna a Városháza nagytermének és annak előterének felújítása, bútorok, berendezések beszerzése (hangosítás, projektor elhelyezés, szavazó rendszer kialakítás, stb.), a városi honlap megújítása, aktívabbá tétele és fordítása, illetve 5 találkozó lebonyolítása a testvérvárosokkal. A projekt pozitív támogatásban részesült 2018.09.14-én.